Zsolesz180!
Bocsánat, akkor félreértettelek.

xia! Ha bármiféle problémám lenne régebbi nyereményutak felidézésével, már a Főteres bejegyzéseidnél megetettem volna. Ami egyébként jó műsor volt, néztem, nyertünk is. A bejegyzésem az ihlette, hogy erre a műsorra már nem is emlékeztem. De most még az is beugrott, hogy egy német hölgyemény olvasta fel a nyertesek nevét, s vezetéknevem Kálószkáji lett.

...és akkor Andersen becsukta a mesekönyvet, vagy kinyitotta?

Zsolesz180!
Senki nem állította, hogy az utazások mindegyike az elmúlt 1-2 évben történt. Világos, hogy 130 utazást nem két éven belül nyertünk, hanem azóta, amióta játszunk.
Tudom, sokan olvassák az élménybeszámolókat és sokan nem. De aki örömmel teszi, esetleg inspirációt, biztatást kap általa, hadd tegye szabadon. Biztos, hogy én örömmel olvasnám mások élményeit is, mint ahogy tettem azzal a néhány fórumoséval, aki megosztotta.
Szerintem sajnálhatod, hogy nem mentetek el Düsseldorfba. Az biztos, hogy mi egyetlen nyereményutat sem hagytunk volna ki, mindenhová elmentünk.
Azért, hogy senkinek ne legyen hiányérzete, a következő útleírás egy teljesen friss történet megosztása lesz holnap. Mondhatni, még az út pora a lábunkon van. üdv
xia

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány játékát mi nyertük a xia által említett műsorban. Sajnos nem tudtunk elmenni Düsseldorfba, így egy ismerősnek ajándékoztuk. Ezt felidézve közben elgondolkodtunk azon: lehet, hogy ez már a múlt évezredben volt. Sacc/kb. 19-20 évvel ezelőtt.

Rajnán innen, Dunán túl - HAMBURG

A kétfős utazást a címben említett műsorral nyertük, melyet "Hamburg szabad és Hanza-város" önkormányzata ajánlott fel. 5 nap alatt részben tudtunk megismerkedni Németország 2. legnagyobb, és az Unió legnagyobb olyan városával, amely nem főváros. Az óriási kikötő miatt a világ kapujának is emlegetik, de egyébként a sok folyóágnak köszönhetően a hidakban leggazdagabb városa a Földnek, több mint 2500 híddal /Amszterdam 1500, Velence 400 híd/.
Transztfer után szállás a Holiday Inn belvárosi szállodájában, vacsora, esti séta a közelben, hogy másnap belevessük magunkat a városi forgatagba. A helyi közlekedésre csoportos napijegyet vettünk /már 2 fő is csoport!/, ami minden járműre használható és nagyon kifizetődő. Mi úgy döntöttünk, hogy metróval közlekedünk, a 12 vonal szinte bárhová elvisz. /"elvisz"-ről jut eszembe, hogy a 60-as években Hamburgból indult hódító útjára a Beatles./
A kikötői negyedet felkerestük, ahol meglepő építészeti megoldásokkal, új funkciókkal átalakítottak régi raktárépületeket, gabonatárolókat. Sétáltunk a halpiacon, ahol kitünő füstölt lazacos szendvicseket kóstolhattunk, de kíváncsiak voltunk a Reeperbahn nevű vöröslámpás negyedre is.
Hamburgnak nincs igazán nagy nevezetessége, de látnivaló azért bőven akad. Átmentünk az Elba alatt a 24 méter mélyen lévő gyalogos alagútban, sétáltunk St.Pauli negyedben és a szerintem legérdekesebb Speicherstadt városrészben. Megnéztük a Városházát és a Szent Mihály-templomot.
Egy csomó nagy áruház és kisebb butikok találhatók a Mönckebergstrasse-n, amit a hamburgiak csak "mö"-nek egyszerűsítenek. Olcsóbb, mint a Neuer Wall luxus üzletei.
Érdekes, emlékezetes napokat töltöttünk a városban és talán nem elhamarkodottan vontunk le következtetéseket:
- A Lufthansa az egyik kedvenc légitársaságunk.
- Hamburgban bármelyik időszakban kaphat az ember valami nedvességet a nyakába /ajánlatos az esernyő/.
- Hamburg a legdrágább német város.
- Hamburgban általában kedvesek, rokonszenvesek az emberek.
- Hamburg érdekes, nyüzsgő metropolisz.
- Hamburgban nagyon sok az építkezés, állandóan újítják, modernizálják a várost.
- Hamburgban elég sok a nem megfelelően viselkedő, randalírozó ember, akár még nappal is.
- Hamburgban sok a hajléktalan az utcákon, tereken.
- Hamburg utcái elég szemetesek.
...és így tovább, de azért összességében csodálatos volt az utunk.

Nagymaros

kagyló, kavics, uszadékfa
partot mos a hűs Duna
kirándulást ajándékba
adta nekünk Fortuna.

sétálunk az árnyas korzón
túlparton a Fellegvár
Salamonnak tornya bólint
habokra, ha jön az ár.

vendégházunk takaros
gyönyörűszép Nagymaros!

nézz le vándor a folyóra
pihenj meg a Kálvárián
hűsölj szelídgesztenyésben
ámulj remeték barlangján.

Julianus-kilátó és
Hegyestető-megmászás
búcsút intünk néhány napnak
vár lent a Révállomás...

szállásunk volt takaros
visszavár még Nagymaros!

Újra Hevesben

Egerszalók és Demjén után irány a megyeszékhely: Eger. 2-2 fős hosszúhétvégét 2 évben is nyertünk az Eger Park Hotelbe, egyszer az Auchan-nel, egyszer pedig a Cora-val, ami tudjuk, azóta szintén Auchan lett.
Tulajdonképpen két 4*-os hotel áll egymás mellett, ahol az Eger**** újabb épületében található a szobákon kívül a recepció, a wellness-részleg, míg a Park**** műemlék épületében vannak a lakosztályok, deluxe és superior szobák. A száz éve idegenforgalmat szolgáló falak között kaptunk helyet mi is. Ebben a szárnyban van még az étterem, a Téli kert és a Gesztenyés terasz. A két épületet egy belső, zárt folyosó köti össze, tehát a wellness köntösben, papucsban könnyen látogatható.
A fürdő egyébként a wellness-szolgáltatások teljes tárházát felvonultatja. Napközben mindent meg is tettünk, hogy fittek, energikusak legyünk, amit az esti vacsoránál, a főleg magyaros, hagyományos ételek fogyasztásával rögtön leromboltunk...

Wellness megkoronázva - Egri Korona, Demjén

Nem utazunk messzire az előző beszámoló helyszinétől, hiszen Egerszalóktól csak néhány km Demjén, annak is a külterületén lévő Egri Korona Borház Wellnesshotel és Borfalu. Saját boraikkal nyertünk 2x3 fős hosszú hétvégét, így együtt utazhatott élvezkedni az egész család.
Az új épületben galériás szobákat kaptunk, melyek a wellness-részleget körülölelőn helyezkednek el. Az első bejáratuknak a teraszokon keresztül közvetlen kapcsolatuk van a területen lévő szőlőbirtokkal, szinte a sorok közé lép ki az ember. A szobák hátsó bejárata pedig azonnali belépést ad a medencetérbe. Érdekes és nagyon jó építészeti megoldás.
A kapubejárattal szemben, a dombon magasodó Borház impozáns látványt nyújt. A 3szintes épületben van az étterem, mintabolt, rendezvényterem, alatta pedig az óriási borospince. Vendéglátóink igazán kényeztettek minket, megleptek egy borkóstolóval egybekötött pincelátogatással, de a vacsoráknál is szabadon választhattunk kitűnő boraik közül.
Nagyon ajánlom a szállást azoknak, akik szeretik a jó borokat és étkeket, látogassanak el ebbe a borfaluba, hiszen a boros és kulináris élvezeteket még tetézhetik is egy jó kis wellness-kikapcsolódással...

"Fenyvesekkel vadregényes" tájon

A fenyveserdő szélén, a domboldalba építve lépcsőzetesen terül el Egerszalók határában a Saliris Resort. Kihasználva a terep adta lehetőségeket, a legfelső szinten van a bejárat a recepcióval, az alatta lévő szinteken a szobák és legalul a sok medence. Most egy gépi kávé játékának köszönhetően üldögélünk a meleg gyógyvízben, de korábban már kétszer is 3fős hosszúhétvégét nyertünk ide, ásványvízzel és pezsgővel.
Nem csak a sódomb fehérít, mindenhol vastag hótakaró borítja a környező tájat. Esténként a kinti medencében ülve, mellettünk jól hallhatóan békák zenélnek. Igen, januárban békák, hiszen a sódombról lefolyó még meleg víz kis sással benőtt tavat képez, s ezt a békák előszeretettel lakják.
A szálloda azt tudja, amit egy ilyen kategóriájú hotelnek szolgáltatnia kell. A fürdő, a külső medencék hatalmasak, nincs zsúfoltság.
Számomra igen erős negatívum viszont, hogy az étteremben csak mutatóban lehet találni olyan bögrét, tányért, amely nincs lecsorbulva, letörve, vagy nem repedt. Lehet, csak minket zavart? Szerintem csillagaik száma megkövetelné, hogy már lecseréljék őket!
Egyébként "minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve"!

Irány a Sóvidék!

A Happy Day-től 3fős síutat nyertünk Bad Aussee-be. Mivel a település számunkra ismeretlen volt, azonnal utána néztem: Stájerországban van, Ausztria földrajzi középpontja és a sífutók Mekkájaként említik. Érdekessége még egy óriási Mercedes-emblémát formázó körforgalmi híd. Síelni ugyan nem tudunk, de még jó, hogy van wellness!
Kifelé menet csodás úton haladtunk, az A1-ről letérve végig a Traunsee partján, majd elértük Bad Ischl városát. Megálltunk körülnézni, minden a monarchia-korabeli időkre emlékeztet. Nagyon szép város, festői környezetben. Azután az út átvezet a Pötschen-hágón és a Koppen-hágón, mely átkelés kicsit nehezen ment. Óriási hó volt /itthon egy szem se!/, hóláncot ugyan vittünk, mert télen Ausztriában kötelező, de nem tettük fel. Bad Aussee kilenc 100-200 fős település tulajdonképpeni központja, a Traun folyó partján. Nagyon meredek út vezet le a faluba. A Die Wasnerin 4*superior a településen kívül, a Bad Aussee feletti fennsíkon épült. Panorámás kilátást nyujt a Salzkammergutot ölelő hegyekre és a Dachstein-gleccserre.
A lenyűgöző hotel erősen csábít arra, hogy a vendég ki se tegye a lábát a szállodából. Főleg, ha nem sífutó! A hotelen kívül mindenfelé sífutópályák vannak lerakva, és mint láttuk, rengetegen űzik ezt a sportot. Nekünk maradtak a jó meleg kinti-benti medencék és a szálloda tetején, méteres hóban gőzölgő pezsgőfürdő és szaunák.
A hotel központja a műemlék épületrész, ebben, két összenyitható szobában kaptunk helyet. A vacsora /félpanzió/ nem svédasztalos, hanem választható 5fogásos menüsor és sajtbüfé. Napközben salátát, süteményt, levest lehet magunkhoz venni a bárban.Sok bio- és helyi alapanyagot használnak, amiket meg is vásárolhat a vendég.
Csodálatos környezetben, igazi kényeztetéssel telt el az idő és nagy-nagy örömmel pipáltuk ki, hogy itt is jár/hat/tunk...

Dél-Alföldi wellness-túra

Az auchan-ös nyereményjátékon kettő wellness-hétvégét nyertünk, melyeket több megjelölt szálloda közül lehetett kiválasztani. Úgy foglaltunk, hogy egymás utáni 3-3 napon tudjunk kikapcsolódni 2 hotelben a Dél-Alföldön.
Szerdától péntekig töltöttük az időt Szegeden, a megújult Forrás Hotel vendégségében. Négy csillag, parkolás éppen az ablak alatt, kényelmes szoba, félpanzió. Hangulatos élőzene a vacsoránál, a helyi illetőségű énekesben felismertük az éppen futó tehetségkutató egyik szereplőjét.
A Forrás Hotel legnagyobb pozitívuma, hogy a szobaár tartalmazza a szomszédos Napfényfürdő Aquapolis belépőjét is, a közvetlen átjárhatósággal igénybe vehető a gyógy-, wellness- és élményközpont.
A gyorsan eltelt 3 nap után irány a 47-es út és következő állomásunk: Wellness Hotel Gyula 4*superior. Péntektől vasárnapig itt töltöttük a másik 3 napot, ahol nem érhetett minket meglepetés, mert egy korábbi nyereményjáték /Házi Arany/ alkalmából már jártunk a hotelben.
A szálloda a Várfürdő közelében, egy csendes mellékutcában, a csatorna partján áll. A mellette lévő park még szebb környezetet biztosít az ízlésesen felújított szállodához. Ebben a hotelben a pezsgőfürdő a kedvencünk, mely kiemelten, magasan a medence felett, egy kehelyszerű építményben van. Jó rálátás az egész fürdőre, a panorámaablakokon át a Csigakertre és a Várkert ősfáira. A kosztra sem lehetett panasz, s itt is, Szegedhez hasonlóan nagyon jól éreztük magunkat...

Grandhotel Galya

Már nagyanyáink is itt üdültek. Az 1939-ben létesített impozáns kő épület semmit sem veszített fényéből. Sőt! Az állandó korszerűsítésnek köszönhetően mára színvonalas wellness-hotel lett, a Hunguest lánc tagja.
Kétszer töltöttünk itt hosszú hétvégét, először a CBA Magazin, majd a Rauch nyereménye volt.
Minden nap kihasználtuk a wellness adta lehetőségeket, amihez tartozott egy-egy svédmasszázs kezelés is. A félpanziós ellátásra panasz nem lehetett, és december 6-án minden vendéget meglepett a Mikulás is. Az I. osztályú Panoráma Étteremben a frissen sültek mellé jólesett kóstolgatni a Mátra lankáin érlelődött jobbnál jobb borokat. Igazán jó ráhangolódás volt a közelgő ünnepekre...

Karácsonyi vásárból karácsonyi vásárba - Bajorország és Tirol

Jaj, nagyon jó volt!!! Nem véletlen, hogy beszámolóm utolsó sorát már a legelején is elsütöttem. Az Auchan-nél nyertük az 5napos utat a bajor fővárosba, Münchenbe. Egy társasúthoz csatlakoztunk, s bár nem erre volt kiélezve, de az időpont miatt egyik karácsonyi vásárból a másikba csöppentünk. Nagyon szép volt a müncheni, még szebb a salzburgi, kis hangulatos a kufsteini, de a város miatt, a havas környezet, a pompa láttán talán a legszebb számunkra a tiroli, Innsbruckban volt.
A Lufthansaval utaztunk Münchenbe, a reptérről autóbusz vitt szállásunkra, agy Rosenheim melletti panzióba. Igazi bajor hangulatú külső, fenyőbútorzatú szobák és jellegzetes bajor ételek vártak minket. Rosenheim mellett van egy nagy bevásárlófalu, a Chimsee-hez menet azt is meglátogattuk.
A müncheni program változatos volt. A kedves, jól felkészült idegenvezető hölgy igyekezett nekünk mindent megmutatni, de volt kellő szabadidő is. Jártunk a Nymphenburgi Kastélyban, az Olimpiai Parkban, láttuk a TV-tornyot, a BMW jellegzetes toronyépületét, a Bayern München arénáját és a királyi palotát, a Residenz-t. A belvárosi látnivalók közül nem maradhatott ki a Frauenkirche, a Karlstor és Karlsplatz, a Marienplatz az új- és régi városházával és a Rathaus zenés harangjátéka. Vendégségben voltunk egy hatalmas HB sörözőben bajor kolbászra habos nedüt gurítani.
A csoport autóbuszos kirándulással ellátogatott Salzburgba, Kufsteinbe és Innsbruckba. Salzburgban vezetéssel megnéztük a főbb látnivalókat, majd a vásári forgatagban korzóztunk. Az nagyon jó, hogy a városban egy másik nyereményút alkalmával már jártunk, mert rengeteg a látnivaló és néhány óra kevésnek bizonyul azok bejárására. Mi viszont most tovább indulunk Kufsteinbe. Az Inn folyó völgyében, Németország határán, a Császár-hegy lábánál fekvő kisváros régen a bajor hercegeké, majd I. Miksa császáré volt. Fő látnivalója a vár, a hírhedt várbörtönnel, ahol a Császár-toronyban több híres magyar fogoly is raboskodott /Kazinczy Ferenc, Id, Wesselényi Miklós, Batsányi János, de még Teleki Blanka, vagy Rózsa Sándor is./ Sétáink és a látnivalók után újra buszra szálltunk és irány Tirol fővárosa, "Híd az Inn folyó felett", Innsbruck.
A császári városhoz közeledve már távolról elvarázsolja az utazót a folyó partján elterülő és az óriási hegyek közé ékelődő város fekvésének mágikus szépsége. A legfőbb látnivalókra volt idő és a legfontosabbakat meg is tudtuk vezetőnktől: a rokokó császári Várpalotáról, a Hofburgról; a Miksa főherceg sírját is magába foglaló Szent Jakab templomról; a város jelképének számító Aranytetős Házról; a Diadalívről és az Ambras kastélyról, II. Ferdinánd pompázatos reneszánsz rezidenciájáról. A hegyóriások közelsége kiváló lehetőséget biztosít a sportoláshoz, az innsbrucki téli olimpia óriássánca az autópályáról is jól látható.
Akár a müncheni, akár a távolabbi kirándulások után jól esett mindig visszatérni a fogadóba, ahol szeretettel, kitűnő vacsorával várták a csoportot. Különös téli hangulatú, igazán "fenséges" napokat töltöttünk Münchenben és környékén, köszönhetően az Auchan-nek, az utazási irodának és nem utolsó sorban saját szerencsénknek.
Jaj!!! Nagyon jó volt...

Gara Hotel - Füzesgyarmat

A Televízió "Itthon otthon van" című műsorában nyertük a hosszú hétvégét Füzesgyarmatra. A Sárrét gyógy- és wellness szállodáját hárman kerestük fel. A hotel a strandfürdő szomszédságában áll, mellette egy óriási gólyafészek, innen az elnevezés.
A teljes hétvégét a szállodában töltöttük, élvezve annak minden kényeztetését. Az U-alakú épület belső udvarán találhatók a medencék, a gyógyvizes medence a Sárrét Gyöngye vízzel van feltöltve.
Az étteremben kitűnő kiszolgálásban és finom étkekben volt részünk.
Kellemes meglepetés volt a számunkra addig /a "nagyok" mellett/ ismeretlen gyógyhatású vizes fürdő Békésben...

Ifjúsági tábor Füzérradványban

Az egyhetes táborozási lehetőséget gyermekeink az MTV Gyermek- és Ifjúsági Műsorok Főszerkesztőségétől kapták. A tábor a Zempléni-hegységben, a község szívében, a Károlyi kastély és az arborétum közvetlen szomszédságában található.
Jól felszerelt faházakban volt a szállásuk, az étkezésük pedig a tábor területén üzemelő étteremben. A színvonalas napi programokról és elfoglaltságokról a táborvezetés gondoskodott. Túrák, kirándulások a Radvány-hegyen és a Radvány patak völgyében, a Károlyi kastély és az arborétum bejárása és természetesen látogatás a közeli Füzéri Várnál. Nagyon jól érezték magukat csemetéink, a televíziós felvételekről már általuk jól ismert gyerekeken kívül új barátokat is szereztek...

OMV-safari

Természetesen nem Afrikában, csak a szomszédos Ausztriában. A Gansendorfi Safari Park helyén ma már élménypark működik. Az utazás még akkor történt, mikor fényében tündökölt és fogadta a látogatókat.
Az OMV benzinkutakon volt a promóció és egy nagy autóbusszal Budapestről vitték a nyerteseket az egész napos kirándulásra. Az OMV székháztól indult a busz, felnőtt kisérőkkel, és este ! jó későn, mert alaposan kihasználták az időt/ ott kellett várni is őket. Mindkét gyermekünk részt vett a túrán és óriási élménnyel tértek haza. A kiránduláson ellátást és még egy-egy ajándékcsomagot is kaptak a nyertesek.
A park bezárása egyébként nem csőd miatt történt, hanem a környék lakói panaszkodtak a nagy forgalomra. Sajnáljuk...

Monster – Miami



Csütörtök reggel fél 6-kor indultunk Szegedről Oszkárral a reptérre, kettőnknek 10.000,- Ft-ba került a fuvar. Az útlevelek további 46.500,- Ft-ba (per kopf), mert 24 órás verzióban kellett villámgyorsan megcsináltatnunk.



Zürichbe egy A319-es Airbussal mentünk, onnan már egy A330-300-assal. Ez utóbbi már komolyabb volt. A légitársaság a Swiss Air vala. Az ellátás a kis repülőn egy croissant volt + 1 üdítő + 1 kis svájci csoki. A nagyobb gépen már volt többszöri étkezés, az ülések háttámlájába beépített monitoron tudtuk nézni, hogy épp’ merre jár a gép, de akár filmezni is lehetett.



Ottani idő szerint este 6-ra érkeztünk Miamiba, majd egy jó kis sorban állás következett, amíg ellenőrizték az útlevelet illetve külön monitoroknál ki kellett tölteni egy elektronikus nyilatkozatot. (Mit hozol be, mennyi pénz van nálad, terrorista vagy-e stb. stb.) Mindegyiknél nyomtam egy „no”-t oszt jó van. Az indulás előtt persze meg kellett igényelni az ESTA-t is, de azt neten villámgyorsan el lehetett intézni.



A kijáratnál már várt minket egy sofőr, elég fullos kocsival vittek a szállodáig. A szállodában várt minket egy módfelett csinos hostess léjány, aki üdvözölt minket és adott egy programfüzetet.



A szálloda (South Seas Hotel, 1751 Collins Avenue, Miami Beach) maga nem nagy durranás, viszont jó helyen volt, a 17. és 18. utca között. A szobában az ágyak viszont a derekamnak tökéletesen kemények voltak, jókat aludtam. Az ellátás a szállodában felettébb egysíkú és szegényes volt, mind a reggeli mind a vacsora, de annyi baj legyen, nem ez volt a lényeg. Viszont a Monster-ek ingyenesek voltak, annyit ihattunk, amennyit akartunk. De én nem igazán iszogattam, mert nem rajongok érte. Párat azért megkóstoltam. A pacific punch juice nagyon fincsi, olyan, mint a 80-as évek málna márkája.



Amerikában más szabvány van, mint itthon, így vennem kellett egy átalakító dugót 5 dollárért, hogy tudjuk tölteni a telót. Később rájöttünk, hogy nem kellett volna, mert a szobában lévő rádiónak volt usb bemenete és azon (is) tudtuk tölteni a mobilokat.



Pénteken felhős/szeles napra ébredtünk, de nem volt hideg, olyan 22-23 fok vala. Délben busszal kivittek minket a szállodától másfél órányira lévő Homestead Nascar pályára. Kaptunk Monster satyókat és pólókat majd rögtön egy ebédet. Ezt követően bementünk a belső körbe, ott találkozhattunk a versenyzőkkel, fotó, kézfogás stb., közelről meg lehetett nézni az autókat, be lehetett menni a boxutcába. Kb. 4 órát voltunk ott majd visszabuszoztunk a szállodába. Pici pihi után elvittek egy étterembe, este 9-kor, ami magyar idő szerint már éjjel 3 volt. Ergo egy icipicit már álmos voltam, de azért végigettem a menüt.



Szombat szabad nap, én egész nap sétálgattam, fotózgattam, videóztam. Sajnos nem volt strandidő. Megnéztem az Ocean Drive-ot, a Boardwalkot és a szállodánkhoz közeli utcákat, sugárutakat. Vásárolgattam is a családnak ajándékokat, elsősorban pólókat, hűtőmágneseket. 1 póló olyan 8-10 dollárba került. Természetesen a vésett (nem dombornyomásos) Maestro kártyámat nem fogadták el sehol így a kivitt készpénzből kellett gazdálkodnom. Este már másként mutat Miami Beach, nagy nyüzsgés van, így ismét bementem az Ocean Drive-ra és az Espanyola Way-re. Nagyon hangulatos. A szórakozóhelyek előtt fürtökben lógnak a Ford Mustangok, a Chevrolet Camaro-k, a Ferrarik, a Rolls-ok, a Porsche Panamerak és még sorolhatnám…



Vasárnap már full jó idő volt, 10:00-kor indultunk ki a pályára. Egy külön VIP helyről néztük a versenyt, ahol volt temérdek enni- és innivaló. Coca-Cola termékek, sör, csokik, grillezős kaják, pulled pork, zöldség/gyümölcs, ergo minden, mi szem-szájnak ingere. A versenyt én a boxutcából néztem, szabad bejárásunk volt oda (is), közvetlen közelről nézhettük a kerékcseréket, szegény szerelők minket kerülgettek… Be lehetett ülni a csapattagok mögé is egy emelvényre és onnan sasolni, hogy miket csinálnak. A Formula 1-ben ez elképzelhetetlen. Este 18:30-kor indultunk vissza, majd egy búcsúvacsora következett a szálloda medencéjénél.



Hétfőn 11:00-kor kellett kicsekkolnunk, addig strandoltunk mert végre full meleg volt. Az óceánban volt némi zöldség, de csak közvetlenül a parton, beljebb már tiszta volt, lehetett a hullámokkal küzdeni. 11:00-től még egy kis kolbászolás a környéken, majd 2-kor jött értünk a limó, mentünk a reptérre. ottani idő szerint du 5-kor indultunk, és helyi idő szerint reggel 8-ra értünk Zürichbe. A reptéren bő 4 óra várakozás után már csak egy 75 perces utunk volt Bp-ig. Pesten ömlött az eső, de nem volt gond a leszállásnál. Brutál hideg volt, szétfagytunk, amíg a Ferihegy állomáson vártuk a vonatot.



Összegezve nagy élmény volt Miami, ha tehetem, biztosan elmegyek még oda egyszer.

Hidegség - Madárvilág a Fertő-tónál

A televízió Fő tér című műsorának és a felajánló tulajdonosoknak köszönhetően a Fertő-Hanság Nemzeti Park szívében, a Fertő-tó déli partján, a Marika Panzióban jártunk családommal. Igazán meleg vendégszeretetben volt részünk a három nap alatt és jókat barangoltunk a környéken. A faluban érdemes felkeresni a kiépített forráskutat és a magaslaton álló Szent András templomot.
A dombok tetején lévő messzelátókból gyönyörű kilátás nyílik a Fertő-tóra, de közelebbről is meg lehet nézni a különleges madárvilágot. A magaslesekről érdemes távcsővel szemlélni a számos faj rengeteg egyedét. /Szokták volt mondani: az idő előrehaladtával mindenki ornitológus lesz.../
Beiktattunk egy soproni városnézést is, de a legnagyobb élmény a fertőrákosi kőfejtő volt. A hajdani kőbánya üregei, alagútjai, termei szabadon látogathatók. Területén tanösvényt, fogadóépületet és kilátót alakítottak ki. Benne barlangszínház működik. Az egykor itt bányászott lajtamészkőből számos soproni és bécsi épület jött létre, főleg a XIX. században. Sok filmet forgattak itt, elég, ha A kőszívű ember fiai című film jeleneteire gondolunk.
A Fő úton tovább haladva számos látnivaló van még: Szent Donát-szobor és Pellengér, a római katolikus templom és püspöki kastély, a vízimalom s a kézműves udvar. Az út porát lemosandó, szombaton megmártóztunk a Hegykői Termál- és Gyógyfürdőben is.
Hidegség és környéke rabul ejtett mindannyiunkat...

Horgászverseny Zánkán

Rejtvénymegfejtéssel nyertük a horgászversenyen való részvételt Zánkára, szállással, ellátással, nevezési díjjal együtt. A sok terepruhás horgász láttán először nem is értettük igazán, mit keresünk itt? Ugyan mi nem horgászunk, nagyobb esélyt adva azoknak, akik igen, de azért jól éreztük magunkat.
Napfényes, kissé szeles idő volt, állítólag a kapás szempontjából jó, az biztos, hogy nekünk remek: körbenézni, sétálni a parton, sütkérezni az őszi napsütésben. Ez a hétvége a lazulásról, az édes semmittevésről szólt. Két napig mi a lábunkat lógattuk, nem a kukacunkat...