Szia Erja!! Olvastam amit a lányodról írtál. Nem lehetett könnyű! Eleinte hogyan vészeltétek át? Ugyanis az én fiam is készül, a jövő tanévet szeretné Amerikában tölteni. Előre félek, hogy fogjuk bírni, persze előtte ezt nem mutatom.
Nagyon nehéz volt?

Szerencsére elés sok (angol) barátot szerzett magának! Így azért valamennyire könnyebb volt elviselnie a körülményeket. Ő még csak 23 éves, tehát előtte az élet. Támogatom, bármilyen döntése is legyen a jövőben. Bármikor mehetünk, jöhet, nincs olyan bonyolult kötöttség, kivéve az utazást. Nap mint nap tudunk beszélni egymással és így azért valamelyest könnyebb elviselni, hogy nincs mellettem! Mert ehhez hozzászokni nem nagyon lehet. De ami jó neki, az jó nekem is! Végre 2 év után a karácsonyt itthon fogja tölteni!

Nagyon jó !!!!!!!!!!!!!!!!!
Bennem is itthonról próbálták meg tarani a lelket. De én csak ennyit bírtam. Lehet, hogy én nem vagyok eléggé alkalmazkodó típus, vagy már túl öreg voltam amikor kimentem (42) , talán a fiatalabbak könnyebben tudnak beilleszkedni egy idegen környezetbe.

Neki se volt egyszerű, sokszor volt elkeseredve, de tartottam a lelket benne, mondtam bármikor hazajöhet, ez nem kötelező! És végül is hála neki bejött eddig! Hosszú távra tervezi, vannak céljai! A munkahelye is egyelőre elég jónak tűnik, bár eleinte kiközösítették, de mostanra már rendeződött az ottani helyzete is!

A Te gyermeked hosszabb ideig szeretne kint maradni,?

Én olyan anglomán voltam, mielőtt kimentem, hogy az nem igaz. Néhány hét azonban elég volt ahhoz, hogy teljesen kiábránduljak belőlük. Fél évig bírtam a szívatást, aztán azt mondtam, hogy nem érdekel a pénz, de én ezt nem csinálom tovább. . Persze nem szeretnék általánosítani , biztosan nagyon nehéz dolga van mindenkinek aki egy másik - bármelyik - országba megy dolgozni. Magyarországon se könnyű az idejövő külföldieknek. Arra mindenesetre jó volt a dolog, hogy tapasztalatot szereztem, nyelvet tanultam, pénzt kerestem stb. Szóval, nem bántam meg, de még egyszer neki nem vágnék, az biztos. Ja, és arra is jó volt a dolog, hogy végre itthon tudtam szerezni egy jó állást.

Ők kb. 30-an mentek ki 2 éve és abból 8-an mentek vissza, azóta még gyarapodtak!

Örülök neki, jó hallani, hogy van akinek bejön a külföldi munka. Tavaly Magyarországról hatan mentünk ki ugyanahhoz a céghez, azóta mindenki itthon van.

Swindonban van, Oxfordtól nem messze! Egyelőre nagyon jól érzi magát, megtalálta a számítását. Persze kellett küzdenie, hogy elfogadják! Nem egye egyszerű közéjük beilleszkedni!

Mert ott ahol én voltam, úgy nyírták a külföldieket, hogy még!

Merefelé? És jól érzi magát?

Köszi, minden jót Nektek!!

Csak azért kérdezem, mert a lányom is kint van 2 éve!

Egy kisvárosban, kb. 20 km-re Birminghamtől. Stourbridge a neve.

Szia Omaja, jó munkát!

O.K. Szia!
Én délután fogok dolgozni.

A hibákról csak annyit, hogy abból tanul az ember, ezért hasznos!!
(kivéve ha siet, és azért gépeli el...)

Robert Gida: merre fele voltál Angliába?

Na, dolgozom egy kicsit, minden jót Nektek, majd még benézek!

Nem bírok egy mondatot hiba nélkül leírni