:( :( Nagyon szomorú vagyok... Bár én nem ismertem Őt személyesen, minden alkalommal megsiratom, mikor belépek ide :-( István! Sok erőt kívánok Neked és őszinte részvétem.

Sziasztok!

Bár csak néhányan ismertek személyesen, én rendszeres olvasója voltam a fórumnak. Mindig tudtam mindenről, esténként együtt beszéltük meg a napi történéseket, néha én voltam az íródeákja. Együtt kukáztunk, szedtük fel az eldobott csomagolásokat, az utóbbi időben az én feladatom volt az internetes játékokon való részvétel és én voltam a postás. Az életem volt. Néhányotokkal már privát is váltottam levelet, nézzétek el, tizenkét boldog párkapcsolat és három hét, három országban eltöltött gondtalan nyaralás után, amikor végre csak ketten voltunk, három óra alatt megszünt egy élet, összetört egy másik és megfordult a világ. Nem tudom leírni az érzéseimet, de csak kösszönni tudom azt a sok megemlékezést, szívből jövő együttérzést, amit leírtatok és én csak könnyeimmel küzködve tudtam végigolvasni.

A hamvasztás utáni búcsúztatása és hamvainak urnakriptába való elhelyezése október 16-án 11 órakor lesz a Rákoskeresztúri köztemetőben.

Őrizzétek meg emléketekben olyannak, amilyennek megismertétek.
Vágya volt a nagy fórumos találkozó létrehozása, most sikerült Neki, de milyen áron!

U.i.
Nézzétek el nekem, ha iwiw-en bejelentkeztem a nevében, de nem voltak egymás előtt titkaink és sok ismerősét nem érem el másként, csak ha onnét veszem az adatokat.
Privátban, ha most késve is válaszolok.

Mégegyszer mindenkinek köszönöm az őszinte együttérzést, számomra Ő
csak fizikailag távozott, bennem örökké él, és egy kis darabja visszatér hozzám.

István

Pár nap múlva még felhívott, hogy nemrég látott piros pöttyös cipőt, nem kell?

Igen.
Te emlékszel, hogy egyszer említetted, hogy Levente tökjó pöttyös takarót nyert egy régebbi szigeten? Utána valamikor találkoztam Ildivel, megemlítettem neki. Azt mondta, nem adja mert a cicái használják és tiszta szőr az egész és különben is égő meg mittudomén. Aztán csak nekem adta pár nap múlva de közben megjegyezte hogy dilis vagyok. :) Kimostam, szőrtelenítettem, gyönyörű, mindig rá fog emlékeztetni.

Emlékszel amikor fűztelek Titeket maradjatok pizsilövésre... de nem ment a dolog...

Na jó éjt, mindenkinek... ha mostanság lehet ilyesmi...

Igen, azt mondta, hogy nem akar még egyszer kiszambázni a szigetre ha nyerne így nekem adta. :)

..mármint ildicc?

Emlékszem. :) Fostál a kódok miatt, hogy nem lesznek jók mi meg nyugtatgattuk. Akkor futottunk össze playboyal is.

Nekem másnap csak úgy ideadta az utolsó 120 ászok kódját.

Mi meg abban a főépületben beszáltunk a liftbe... 3. -nak még csatlakozott egy hölgy. Majd a lift nem indult... Ildi nevetve kérdezte Ti értitek ezt? Mondtam majd én kiszállok... Aztán elindult a lift.
Hihetetlen augusztusban még a szigetjegyeket váltotta ki előttem, októberben meg már nincs többé. :(

Nem nagyon tudok aludni. Ha elalszom és pár óra múlva ébredek valahogy valamiféle remény tölt el. Álmodtam. Aztán felébredek teljesen. Az agyam tiltakozik de hiába.


Nemrég történt még augusztus végén. Valamit kellett vinnem neki, még délelőtt szólt, hogy nem a szokásos helyén van helyettesít a főépületben. Meleg volt, lapos sarkú papucs volt rajtam. Ezekért a teljesen lapos szandikért és papucsokért mindketten odavoltunk.

Bementem, a portások már ismertek útbaigazítottak. A lépcsők teljesen mások voltak itt magasabbak mint Ildi helyén én meg közben smst is írtam meg siettem is hozzá úgyhogy úgy eltaknyoltam a lépcsőn mint egy béka. A portások jajgattak, kérdezték nincs-e bajom. Ildit megtaláltam, ránézett a lábamra és elkezdett vihogni. Képzeljetek el egy papucsot ami elszakad és a lábat csak középen tartja valami.
Elkezdtem nyafogni neki, hogy ez a kedvenc papucsom, mi lesz velem ilyent nem találok sehol. Miután végre sikerült abbahagynia a röhögést mondta, hogy van egy igazi cipész bácsi ismerőse és majd a sajátjával együtt elviszi oda ha megjött a szeptemberi utazásokból...

Még aznap egy stellát és egyik telefonját a kezembe nyomta, hogy küldjek neki stellát. Az volt a dilije, hogy az én kezem szerencsésebb. Nem sikerült neki nyernem.

Szerette nagyon a bizsukat annyira mint én a szőrméket. Mindig 1-2 darabot vett magának ha járt valahol ha megtetszett. Szépeket, jól álltak neki. Kész gyűjteménye volt belőlük és rendszeresen használta is. Nem ugyanazt, hanem mindig a rucijához illőt. Szerette a színes ruhákat, a narancssárgát, sárgát, pasztell színeket nagyon. Nem is emlékszem olyanra hogy ő valami sötét cuccban járt volna, a legsötétebb amit láttam rajta a farmer volt.

Sosem értette, hogy bírom csak úgy a hajam lófarokba kötni, hogy közben lecsúszik. :) Kérdezte is egyszer, hogy nem zavar-e. Ő szoros gumival megkötötte és mindig ugyanott állt a lófarka, sosem mozdult el vagy csúszott le neki.

Csak ma jöttem fel a fórumra, mert féltem olvasni...tegnap Paint-től tudtam meg, mi történt, azóta nincs megnyugvásom, most végigolvastam és sírok. Találkoztam vele személyesen is, eljött hozzánk tavasszal cserélni. Pont lett volna most hozzá egy oriflame-es kérdésem...Ildicc, hát kivel oriflamezzek?:( Szilikonos karkötőidre nagyon vigyázok, emlékekké léptek elő. Olyan fiatal voltál, a nővéremmel egyidős, miértmiértmiért???
Nyugodj békében!!!

Őszinte részvétem a gyászoló családnak.

ere=erre

Azt gondolom én nem fogok engedéjt kérni, hogy ildicc temetésére elmenjek ha eltudok. Feltéve ha az orromra kötik mikor is lesz a temetés.
A nyereményjáték Levente nevén... hát talán Levente meg lett ere tanítva... szerintem kisebb gondjuk is nagyobb ennél. De ahogy érzitek...
Én speckó Istvánért sokkal jobban aggódok.

Őszinte részvétem szeretteinek.

Biztos ti is másra sem gondoltok,mint ildiccre. Esküszöm pár napja este arra gondoltam,hogy megkérdem hogy szolgál a kenyérsütő, amit cseréltem vele. Már nem tudom megkérdezni sajnos. Nagyon sajnálom szegényt. :(

Nem értettem , hogy milyen topic ez .
Most már tudom .
Egyszer cseréltün csak és most így szinte ismeretlenül is őszinte könnyeim folynak érte . :(
Hiányozni fogsz !

A cserék által ismerhettem meg őt, sajnos személyesen nem volt alkalmunk találkozni.
Igazán nagyon értékes ember volt. Őszinte részvétem a családjának.

Nem ismertem őt, de osztozok a gyászolók fájdalmában.

Játszhatunk a fia, Levente nevében is.
Ez olyan stílusos lenne.