16 hónapos kisfiammal gyakran sétálunk a városban, ráadásul naponta többször is, néha 6 órát összesen, imád kint lenni. Ha valami jó kis játékos kódot találok, általában felveszem, jó lesz valamire alapon. Ma délután sétáltunk a kicsivel és párommal, amikor hirtelen kisfiam előre szaladt pár lépést, majd lehajolt. Előszört azt hittem cigicsikket szed, mert az a mániája, ha nem veszem észre elég gyorsan, de felkapott egy Cerbona müzlis papírt és nevetve szaladt felém. Mikor odaért, a kezembe adta és büszkén közölte velem, hogy DÖ-DÖ, ami azt jelenti nála, hogy nagyon jó, ügyes.
Páromból kitört a röhögés, hogy már a gyerek is nyereményjáték-beteg, és azt teszi, amit tőlem lát! Hát, nem lehet elég korán kezdeni...
