sajnos ilyenek vagyunk a rosszat mindig meg jegyezzük, felhántorgatjuk.
ne vedd magadra.
Neked s minden egészségügyi dolgozónak, legyen orvos, nővér, takarító, csak hálával tartozhatunk most (és "békeidőben" is).
Én csak"ostoba bútor-dekor-háztartás-szőnyegárús-webrendelés-
összekészítő" kereskedelmi alkalmazott vagyok.
Engem is elkeserít mikor oda jön a k..a nagy egójával és droidnak/senkinek nézve ki is nyilatkozza felsőbbrendűségét de a négyzetméter számítás meghaladja képességeit, de mosolyogva segítek a baromnak, a 10 ből többi 8, aki kedves, türelmes kérdéseivel, segítség kérdésével fordul hozzám bizalommal s segítséget megkapva hálás tekintete ad erőt az előzőkhöz, a főnökhöz " alt=""> s a idióta forgalmi elvárások miatti feszkó elviseléséhez.

és a humor mindenkivel aki vevő rá " alt="">

vigyázzatok magatokra s ránk, minket is haza várnak.

Van ismerős medica a covid osztályon. Egyik feladatuk a látogatók kísérgetése.

"látogatási tilalom"
Ezért nem mehetett be az összes gyereke, unokája, stb., csak 1 ember, rövid időre, beöltözve, névre szóló engedéllyel.
A telefonon is csak azt hívták vissza, aki meg volt adva kapcsolattartónak. Annak egész alapos tájékoztatást adtak. Aztán az info ment körbe-körbe a családban.

Először is minden beteg fórumosnak (és nem fórumosnak) jobbulást kívánok. Aki elveszített valakit, aki közel állt hozzá, fogadja részvétem!
De:
A látogatási tilalmat a betegek védelmében találták ki, influenzajárvány idején is van. Sajnos nem mindig tudjuk előre, ki, mikor fog meghalni, előfordulhat hirtelen is, a mi végstádiumú haldokló betegeinkhez bejöhetnek elbúcsúzni.
A mi osztályunkon telefonon értesítjük a hozzátartozót a halálról, ha van telefonszám, nem mindig van. Viszont többször volt már, hogy az értesített hozzátartozó egyedül volt otthon vagy kocsiban ült és a hírre rosszul lett. A hivatalos közlés a távirat, (legalábbis eddig az volt), a telefon csak jóindulat.
Mi bármikor adunk telefonon felvilágosítást jelen helyzetben, de volt már hogy én is mondtam, addig nem tudok a beteggel foglalkozni, amíg telefonálok. Békeidőben meg tilos telefonon felvilágosítást adni, mert bárki mondhatja, hogy xy-nak hozzátartozója és közben kiderül, hogy csak be akar menni az üres házba, vagy a főnöke, vagy a haragosa, és a beteg személyiségi joga, hogyha nem akarja, hogy az állapotáról bárkit tájékoztassunk. És szerintetek annak mi értelme van, hogy fél óránként telefonál a férj, a testvér, a gyerek, másik gyerek? Nem beszélnek egymással? Hát ilyenkor tényleg ingerült az ember. Mert az orvos is ember, meg a nővér is, meg a takarítónő is, meg a röntgenes is, meg a betegszállító is, meg a véradóban, anyagszállításban vagy műszakon dolgozó is. Nehéz a betegeknek, nehéz a hozzátartozónak is, tudom.
És igenis megtörténnek a vizsgálatok, és igenis elkezdjük kezelni a daganatos beteget (nálunk az onkológián), ha a kezeléstől az állapotának javulása várható és a kezelésnek nagyobb az előnye, mint a kockázata. A belgyógyászaton (ott ügyeletes szoktam lenni) pedig az egyéb beteget, aki kórházi kezelésre szorul.
És ez nem pénzkérdés!!!!!
Tudom, vannak kivételek, de ismeretlenül ne bántsuk egymást.

Amikor a sógorom intenzívre került, szóltak a nővéremnek, hogy hozzák haza az összes cuccát, mert oda semmit sem vihet magával és nem tudják őrizgetni.
A családból 1 fő (a feleség) szó nélkül kapott rendszeres látogatási engedélyt (napi 20-30 percet volt benn).
A telefont sem náluk (egy megyei kórház), sem bátyáméknál (a kkhalasi covid kórház) nem vették fel, de estefelé a nyugisabb időszakban visszahívták a számokat és elmondták, mi az aktuális helyzet. Hol jobb, hol rosszabb.
Sőt: Az ügyeletes doktornő felhívta a nővéremet: Ha el akar búcsúzni a férjétől, akkor most azonnal menjen.
Nem tudom mitől függ, hol hogyan állnak a dolgokhoz.
Azt még Cilike is elmondta, h a haldoklókhoz be kell engedni a hozzátartozókat elbúcsúzni.

Elveszett dolgok? " alt="">
Látjátok, régen ilyen sem volt. Mindig megvolt minden. Sőt a nővérek szóltak, mondjam már a Mamának ne a párnába dugdossa a pénzt, mert ott elkeveredhet. Kieshet, leeshet stb...

Sajnos......és akkor az elveszett dolgairól még nem is beszéltem....
Szomorú és elkeserítő ami a kórházakban történik manapság.
Sokan kihasználják, hogy úgysem lehet látogatni és azt tesznek a beteggel amit akarnak. Tisztelet a kivételnek ! Csak nekünk hozzátartozóknak hatalmas fájdalom ez, tudni hogy ott fekszik a szerettünk kiszolgáltatva, hiába vár tőlünk segítséget, meg van kötve a kezünk.Elköszönni sem tudunk tőlük . " alt="">

Csak kiderülnek itt, hogy vaj van a fülük mögött.
Ez is egy szomorú történet. " alt="">

Nem, mert szinte sokkos állapotban mentünk be a kórházba, orvossal nem is találkoztunk csak az irodán ideadták apukám ruháit, holmijait, papírokat, kifizettük amit kellett és már mentünk is tovább intézni a temetést. Később vettük észre, de akkor már nem mentünk vissza, felhívni őket meg szinte lehetetlen.

Nem kérdeztetek rá, az időpontra?

trita nagyon szomorú ami történt az anyukáddal.
Én szinte ugyanezt éltem át az apukámmal tavaly októberben.
4 hétig volt kórházban, mi sem mehettünk be, csak telefonálni tudtunk az orvosnak, nővérnek.Hol azt mondták javul, hamarosan hazajöhet, hol azt hogy romlott az állapota. Néha sikerült apukámmal is váltani pár szót, nagyon gyenge volt a hangja. Végül megengedték hogy anyukámmal ketten bemehetünk kedd reggel, rohantam haza 1.200 kilométerről hétfőn , éjjel már otthon is voltam, reggel éppen indulni akartunk a kórházba mikor telefonáltak, hogy hajnalban meghalt. És ami legborzasztóbb, a papírjaira írva a halál ideje 1 nappal előtte volt.......tehát mikor megengedte hogy bemehetünk valószínűleg már nem is élt apukám. " alt="">

...és Vágási úr, hogy van mintha ő is beteg lett volna. 😷🤒🤕

agili zshajni gyógyulást kívánok nektek! Én is látom a sok beteget, őrület, de sokat nem tudunk tenni...Szerintem fontos, hogy ne féljünk, az csak árt.

zshajni! Jobbulást és vigyázz magadra!

agili - kedves vagy, köszönöm. " alt="">
Remeg még mindenem ma a 30.napon,de a nagyjan talán túl vagyok. Volt egy kis tüdőgyulladásom is, doki 19en újra megvizsgál.
Nem kívánom az egészet az ellenségmnek sem.

Tegnap volt egy "vicces" sztori mennek be a betegek, max. 5-10 perc az utolsó meg már 45 perce bent... " alt="">
Már recepciós sincs...
Már rám szól a másik szobából vki mit vagyok még ott.

Bekopogtam a dokihoz, kérdezte én itt? Hát nem láttunk beteget már. Persze, mivel ki se jönnek, de még az asszisztens se... másik asszisztens mindig kirohangál...
Mondom az úr aki előttem bejött nem látta ott ülök?????? (Doki haverja volt amúgy.)
Talán láthatatlan vagyok, túl kicsi, vagy esetleg azt gondolta csöves és melegszem?????? " alt="">
Jaj anyám borogass.
Persze nem szólhatok "kedvesen", mert aztán elhajtanak...

zshajni, agili jobbulást...

trita gondolom már nem menthető vagy nem tudom.... sajnálom. " alt="">

Hozzánk a dokihoz se lehet bejutni csak időpontra, telefont meg nem mindig veszi fel.
Eddig működött az a taktika mondtam a recepciósnak egy időpontot. " alt="">

zshajni! Már akartam kérdezni, hogy rendbe jöttél? (emlékeztem rád, hogy nagyon lázas voltál...) de nem volt erőm, még játszani sem. Sajnos férjemmel mi most estünk át a betegségen, nem volt egy leányálom, nem kívánom senkinek. Férjem kezdte és a gondos ápolásomnak hála, én is elkaptam tőle. Ő majdnem kórházba került, de szerencsére megúsztuk, vasárnap lesz 4 hete. Ő nagyon lázas volt egy jó hétig, én rövidebb ideig, meg csak egyszer volt 38,6 rettenetesen fájt a fejem, gondolkodni, olvasni sem tudtam. Szaglásom, ízérzékem elment, nem tudtunk enni, inni, minden csepp folyadékot úgy kellett erőltetni. Alacsonyabb volt az oxigén szint (fiam hozott mérőt), az enyém rendben volt. Még mindig hamar elfárad, hiába 73 éves lesz hamarosan, én pedig 69 .Az első oltást ő megkapta, (valószínű akkor már fertőzött volt), 4 nap múlva jött a magas láz, előtte gyengeség. Minden " jó " dolog előjött, hidegrázás, izzadás, stb. teszt pozitív, 3 nap múlva az enyém is! De megúsztuk! Mindenkinek jó egészséget kívánok, vigyázzatok magatokra és egymásra. (Az egészben az a szomorú, hogy távgyógyítás van, pedig a háziorvosunk lelkiismeretesen minden nap hívott bennünket.., fiam csak az utcáról láthatott bennünket, ...)

Paintuci .otthon van.1 het utan hazaengedték,de bent se csináltak vele semmit.az orvos szinte sose érhető el..mindig azt mondjak,a ráknál az a jó,ha idöben észreveszik.hát persze,aztán honapokig várunk az eredmenyre orvosra stb...mintha direkt akarnák kinyirni az embereket..tudom azt gondolják sokan kicsit tulreagálom..de őszintén.csak nekem tűnt fel hogy miota Covid van azota más betegség mem számit?? Többen fognak az elkövetkező években meghalni egyéb elhanyagolt betegségekben mint a Covidban összesen

Paint - 3 hét magas láz, a végén már nem csak 3nni nem tudtam, hanem ki is hánytam.folyadékot. Akkor hívtam mentőt. Nem voltam lélegeztető gépen, de volt pont amikor már a végrendeletemen gondolkoztam.
1 hónap után ma van a második nap, amikor nagyjából talán jól vagyok. 4 hét fekvés után totál legyengultem