Azért nem csak ilyen szomorú dolgok történnek ám!
Tegnap ráeszméltem, hogy az a lila zacskó, ami mellett napok óta többször is elmentem a parkban, az bizony Choclairs karamellás cukorka csomagolása lehet, tehát összekaptam a gyereket és kirohantam, hogy begyűjtsem.
Aha, csak délelőtt füvet nyírtak, és nem gyűjtötték össze a szemetet, hanem egyszerűen áttolták rajta a fűnyírót, a fecniket pedig boldogan kavarta a szél. A park tele gyerekekkel, meg az ő anyukáikkal, én meg szépen módszeresen nekiálltam végignézni a lila fecniket, hátha egyben maradt a vonalkód
És lőn. Kábé a hetedik vagy nyolcadik lila fecni felemelésekor boldogan tapasztalhattam, hogy a vonalkód szinte sérülés nélkül megúszta, épp csak egy kicsit van beszakadva, amit könnyen meg lehet ragasztani.
És miután az összes parkban tartózkodó már úgyis sandán nézett rám, begyűjtöttem még két chipses zacsit, benyúltam a kukába két Magnum csomagolásért, megfosztottam egy Kristályvizes palackot és egy Pepsis palackot az ő címkéjétől, majd emelt fővel távoztam
És nem akartam tudni, hogy ezek ott most mit gondolnak rólam
