Örülök, hogy otthon vagytok.
Innentől felgyorsul a gyógyulás. Tavaly, éppen ennyi idősen voltunk bent a és ő is folyamatosan "mámát" kért.
A kórházi állapotokról jobb nem beszélni - szörnyű!
Nekem a csúcs szülés után volt, fáztam, szólatam a nővérnek, hogyszeretnék kérni még egy takarót. Fejrázás közepette leszídott: " Hááát kismama" - pedig csak takaróra volt szükségem.
Jobbulást nektek!
Az hogy pelust, gyógyszert, ruhát, vizeletvételhez gyűjtőzacskót nekünk kell vinni, azon már nem akadok ki. (már lassan a kémcsövet is a vérvételhez)
Hála istennek visszatért a baba étvágya és már hajnalban futhattam a tescoba vásárolni !!!!! Ugyanis éhes volt és nem tudtak neki kaját adni.
" alt="">
Tápszeren kívül semmi ehető nem volt az osztályon, amit egy 11 hónapos gyerkőc megehetett volna. Amíg bent voltunk végig saját kaját evett, csak kimerültek a készletek. Szerintem senki sem szatyrokkal felfegyverkezve indul a kórházba. Hajnalban már üvöltött olyan éhes volt, akkor még megette a maradékokat, de reggel már nem lehetett vele bírni.
Mehettem tejpépet és gyümölcsdesszertet venni. Ezen nagyon kiakadtam, hogy egy pici gyereknek nincs kaja. És ha nem vagyok ott?
Azért azt nem gondoltam volna, hogy ekkora sz...ban van az eü.
" alt="
" alt="
" alt="
" alt="
" alt="
