Aki emlékszik még a postán elveszett csomagomra - igen ez még az az áprilisi ügy - annak elmondom, hol tartok most.
Április 29-én reklamáltam, és miután letelt a posta üzletszabályzatában meghatározott 30 napos határidő, újra írtam a Posta honlapján keresztül egy kedves levelet, hogy mégiscsak nonszensz, hogy a saját szabályaikat se képesek betartani. Másnap már be is rendeltek a postára (igen, nekem kell berohangálni), de pusztán csak azért, hogy közöljék, a kolléganő, aki a reklamációkkal foglalkozik, szabadságon van, ezért fáradjak vissza egy hét múlva. Itt már igen ideges kezdtem lenni, 40 fok volt, a gyerek elaludt a kocsiban, mire odaértem a postára, fel kellett ébresztenem, nyűgös volt. Én is az lettem. Ennek hangot is adtam. Erre nagy kegyesen előkerestek egy nyomtatványt, amelyen felvették, hogy nem egyezem bele az 1000 (!!!) Ft-os kártérítésbe, és 5000 Ft-os kárigényt nyújtok be. Miután aláírtam, azért még hozzátették, hogy akkor se indítják el előbb, mint hogy a kolláganő visszajön szabiról, mert ők nem is értenek ehhez, át kell nézetni a hozááértővel.
Egy hét múlva a kolléganő előkerült és felhívott telefonon, hogy OK, de nem lehet elindítani mégse a kárigényt, mert előbb a posta bpesti "talált tárgyak osztálya" le kell záradékolja az ügyet, hogy ők se találták meg a csomag tartalmát.
Én kis naív azt hittem, hogy a 30 nap erre való. Mindenhol megnézni, keresni, és 30 nap elteltével elmesélni az ügyfélnek, hogy előkerült vagy sem. De hát én hülye vagyok és ostoba, különben is az ügyfélnek kuss.
Most itt tartunk. 360 Ft-ért adtam fel. 300 Ft-ért tudakozódtam, és 3-szor rángattak be feleslegesen a postára. És eltelt a csomag feladásától számítva 2, a reklamációtól számítva másfél hónap.
Aaaaaaaannyira utálom a postát!!!!!
